A szóvivő felidézte, hogy a friss adatok szerint mintegy 106 ezer olyan jelzáloghitel-szerződés van még érvényben Magyarországon, amelyeket 2015. február 1-je, a fair banki szabályozás hatályba lépése előtt kötöttek, változó kamatozásúak, legalább 10 év futamidejük van hátra, és az ügyfél alapvetően rendben fizeti törlesztőrészletét. Az MNB által kiadott, fix kamatozásúvá való átalakítást kezdeményező ajánlás ezeket érinti.

Az MNB-hez beérkezett banki adatok szerint 2019 végéig a bankok több mint 65 ezer szerződés esetében küldték meg a fix kamatozásra való átállás lehetőségéről szóló tájékoztatót az érintett ügyfeleknek. A fogyasztók csaknem fele még csak ezekben a napokban, hetekben - az elfogadott ütemezés szerint 2020 január végéig - kapja meg értesítőjét.

Az ügyfeleknek a hitelintézetek konkrét, egyedi szerződésük alapján testreszabott fix kamatozású jelzáloghitel-ajánlatokat is küldenek. Ezeket az ügyfelek a levél kézhez vételétől számított 30 napig fogadhatják el.

Binder István tájékoztatása szerint egyes jelentős hazai hitelintézeteknél már 7-8 százalék fölötti a szerződésüket így módosítók aránya, másoknál viszont ennél jóval alacsonyabb.

Az MNB célja az ajánlással az, hogy a fogyasztók kapjanak tájékoztatást a kamatkockázatokról és ennek ismeretében hozzanak felelősségteljes döntést. Az érintett ügyfelek, ha továbbra is az ajánlás hatálya alá esnek és most nem módosítanak, a következő években is kapnak majd a kamatkockázatról és a biztonságos átváltás lehetőségéről szóló értesítést bankjuktól - hangsúlyozta az MTI-nek küldött válaszában Binder István.

A bankok az MNB által a változó kamatkockázat kezeléséről szóló ajánlásnak megfelelően a kamatrögzítést nem új hitelként, hanem szerződésmódosításként kezelik. Ennek megfelelően nem számítanak fel a hitelkiváltásnál, vagyis a régi hitel lezárásánál és új hitel nyújtásánál jellemző végtörlesztési, folyósítási vagy ingatlan-értékbecslési díjat.

Az MNB elvárása az is, hogy a szerződésmódosításért a bankok legfeljebb az ehhez közvetlenül kapcsolódó legszükségesebb díjat számítsák fel. Ennek megfelelően a jegybank tudomása szerint egyes bankok elengedik a szerződésmódosítási és a közjegyzői díjat.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy még az egyszeri szerződésmódosítással járó esetleges terhek, illetve enyhén magasabb havi törlesztés esetén is célszerű lehet átállni fix kamatozásra. A fogyasztók mérlegelhetik, hogy hosszú időre, de akár a futamidő végéig is elkerülhetővé váljon a jövőbeni esetleg nagyobb törlesztőrészlet.

Binder István példaként hozta fel, hogy egy átlagos, 2013-ban felvett, 20 éves futamidejű, 10 millió forintos, 4,35 százalékos kamatú jelzáloghitel esetében az ügyféltájékoztató levelek kiküldése előtt, 2019 áprilisában 64 938 forint volt az ügyfél havi törlesztési terhe. Egy százalékpontnyi kamatemelkedés esetén viszont ez havi 69 163 forintra, 4180 forinttal többre, 2 százalékpontnyi kamatemelés esetén pedig havi 77 946 forintra, 12 963 forinttal többre nőne. Ez azt jelenti, hogy pár hónap alatt "elolvadna" az az egyszeri költség, amelyet az ügyfélnek a hosszú távú biztonság érdekében állnia kell - fogalmazott tájékoztatásában az MNB.